A wimpassingi partnerkapcsolat előzménye:
A röjtöki templom főoltárán álló, Szűz Mária kegyszobor, a mai Ausztria területéről, Burgenlandból származik, abból az időből , amikor még Magyarország nyugati része volt.
Egy ismeretlen szerző a Boldogságos Szűz kedves képmásának leírása között így nyilatkozik:
„Ausztriában a Lajta folyó melletti Wimpassingban, a helység lakói az 1496. évben a folyóparton Istenanyának képmását találták, melyet elhelyeztek az újonnan épített kápolnában.”
Mind a mai napig kideríthetetlen, hogy a szobor honnét került a folyópartra.
Bécs ostroma idején, egy török ennek a képmásnak a fejét vette, de az illetőt a török basa példásan megbüntette. Törökországba visszatérőben a képmást magával vitte. A basát az úton ismeretlen betegség lepte meg, és akkor a magyar foglyok figyelmeztették, hogy egészségét úgy nyerheti vissza, ha a képmást eredeti helyére visszajuttatja. Ebbe ő beleegyezett és egy pásztorral visszaküldte azt. Amikor a szobor elkerült tőle, a basa meggyógyult.
Wimpassingban a szobor csodálatos visszatérése leírhatatlan örömet okozott. Mind több és több hívő kereste fel a szobrot, és csodálatos gyógyulások történtek. 1587-ben kolostor is épült a kegyhelyen, mely előszőr a ferenceseké volt, majd 1628-ban a minoriták vették át.
Amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Wimpassingot. A kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek Gévaj Anna Máriának a gondozására bízták. E kegyszobrot ő ajándékba adta a röjtöki kegyúr özvegyének, Felsőbüki Nagy Józsefné Végh Anna Máriának, aki a templomnak ajándékozta. A gyakori és sorozatos imameghallgatások hatására, Vilt József győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön, nyilvános tiszteletre. E történelmi előzmény az alapja a két község mai napig tartó kapcsolatának.
Ennek a kapcsolatnak a megerősítésére 1997-ben Wimpassingon egy emlékmű került felszentelésre, melynek a hasonmása 1998 agusztus 16-án Röjtökmuzsajon is megáldásra került.
Bak Gyuláné