Felszentelési címe: Kisboldogasszony

A község régi templomát a törökök feldúlták. 1760-ban a templom újjáépült ugyan, de 1879-ben lebontották, s Handler Nándor tervei szerint felépítették a mostanit. 1972-ben egy hívó adományából vörös márvány szembemiséző oltárt emeltek, majd 1979-ben, a templom felszentelésének 100. évfordulójára, a hívek áldozatos adományából a templomot teljesen felújították. Belső festése 1998-ban, külső felújítása pedig 2005-ben történt meg.

A kegyhely története a következő:
1496-ban az akkor még Magyarországhoz tartozó Wimpác község hívei templomot építettek. A templom elkészült, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt, hogy a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária szobrot találtak, és ez került később az oltárra. A szépen faragott szobor kezdetektől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot és akkor meggyógyul. A basa – az intésre hallgatva – megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Mária szobrot. Amikor a szobor elkerült tőle, a basa meggyógyult. Wimpácon a szobor csodálatos visszatérése leírhatatlan örömet okozott. Mind több és több hívó tisztelője kereste fel, csodálatos gyógyulások történtek. 1587-ben kolostor is épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-ban a minoriták vették át. Amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Wimpácot. A kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondozására bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a Wimpáci Szűzanyát. Szeli Imre plébános a szobrot Földessy szobrászművésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy a szobor valami ritka, itt nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. Ezért van az, hogy szúrágást csak hosszirányban látni rajta, keresztben nem. A gyakori és sorozatos imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön nyilvános tiszteletre. Testvérközségünk történelmi, vallási eredetű kapcsolaton nyugszik. Ennek a kapcsolatnak a megerősítésére 1997-ben Wimpácon egy emlékmű került felszentelésre, melynek hasonmása 1998. augusztus 16-án Röjtökmuzsajon is felszentelésre került.