EGYSÉGES SZERKEZETBEN
KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA
Röjtökmuzsaj község Önkormányzata, mint Alapító, az 1959. évi IV. tv. /Ptk./ 74/G.§-ában írt felhatalmazás alapján az Önkormányzat Képviselőtestülete a 2001. március hó 06. napján kelt 12/2001. /III.06./ KT.sz. határozatával Röjtökmuzsaj község lakosságának egészségmegőrzése és ifjúságának nevelése érdekében létrehozta a
RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉGÉRT KÖZALAPÍTVÁNYT
A Közalapítvány székhelye: Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 193.
A Közalapítvány célja: Röjtökmuzsaj község lakosságának egészségmegőrzése, a családsegítés, az ifjúság iskolán kívüli nevelésének elősegítése és a szabadidő kultúrált és hasznos eltöltése, korszerű- és célorientált életforma terjesztése, beleértve a környezetvédelmi kultúrára történő oktatást is. Továbbá mindezen célok feltételeinek megteremtésére törekszik.
A Közalapítvány határozatlan időtartamra jön létre.
A Közalapítvány nyílt. A Közalapítványhoz csatlakozhat a kezelő szerv /Kuratórium/ hozzájárulásával minden természetes- és jogi személy, ha a Közalapítvány céljaival egyetért, működési szabályait elfogadja és a célok megvalósításához vagyoni eszközökkel hozzájárul.
A csatlakozási szándék elfogadásáról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt.
A Közalapítvány vagyona:
A Közalapítvány induló vagyona 200.000.-Ft, azaz Kettőszázezer forint készpénz, amelyet az Önkormányzat a csatolt határozat alapján készpénzben bocsát a Közalapítvány rendelkezésére, mely összeget az OTP RT. Fertőszentmiklósi fiókjánál a mellékelt igazolás szerint letétbe helyezte és azt a Közalapítvány rendelkezésére bocsátotta.
A Közalapítvány az alapítványi célok megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat és vagyonát más forrásból is gyarapíthatja.
A Közalapítvány tevékenysége:
A Közalapítvány a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján végzi tevékenységét.
A Közalapítvány közhasznú tevékenysége:
1./ Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés.
2./ Szociális tevékenység, családsegítés.
3./ Iskolán kívüli nevelés, képességfejlesztés.
4./ Környezetvédelem /környezeti nevelés elősegítése/.
5./ Kulturális tevékenység.
6./ Műemlékvédelem
/Az 1997. évi CLVI.tv.26.§./c./ bekezdés (1),(2),(4),(5), (6), (7) és (9) pontja/.
Műemlék jellegű létesítmények:
– 020. hrsz. alatti Szentháromság-oszlop (késő barokk, 1794.)
– 090. hrsz. alatti Szent Anna-szobor (késő barokk, 1800.)
– a Muzsaji u. 43. sz. alatti 455/2. hrsz-ú Vízimalom (XVIII.sz.)
– a 07. hrsz-ú temetőben Szekeres János sírköve (klasszicista, 1825.)
Faluképi jelentőségű épületek:
– Római katolikus templom a 79. hrsz. alatt
– Verseghi-féle kastély épület kapuépítményeivel együtt a 78. hrsz. alatt
– A muzsaji és röjtöki kápolna a 180. és 414. hrsz. alatt.
A Közalapítványi vagyon felhasználása:
A Közalapítványi vagyon csak a Közalapítvány célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Alapító okiratban rögzített tevékenységek gyakorlása során használható fel. Ez esetben az alapítványi vagyon, továbbá az alapítványi vagyon mindenkori tőkéje, kamatainak max. 70 %-a használható fel.
A Közalapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységekre fordítja.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, annak alárendelten, azokat nem veszélyeztetve végez.
A Közalapítványi vagyon felhasználásának módja alapvetően nyilvános pályázati rendszer keretében történik. A pályázati feltételek a céloknak megfelelően a Kuratórium állapítja meg. A benyújtott pályázatokat a Kuratórium bírálja el és e tekintetben egyszerű szótöbbséggel dönt.
A döntésről a döntést követő 15 napon belül értesíti a Kuratórium az érintetteket.
A Közalapítványi vagyon felhasználásáról a nyilvános pályázaton túlmenően egyéni kérelem alapján is dönthet a Kuratórium, amennyiben a pályáztatás nem vezetett eredményre, de a kérelmező által benyújtott kérelem összhangban van a Közalapítványi célkitűzésekkel. Ilyen esetekben a Kuratórium egyhangú szavazással hozza meg határozatát.
Politika mentesség:
A Közalapítvány politikai tevékenységet egyáltalán nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem kap, országgyűlési képviselő-jelöltet nem állít és nem támogat.
A Közalapítvány vezető tisztségviselői:
A Közalapítvány kezelő szervének /Kuratóriumának/ és Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint a tagjai.
A Közalapítvány döntéshozó- és kezelő szerve az 5 főből álló Kuratórium.
A Kuratórium jogkörébe tartozik a Közalapítvány céljának megvalósulásával összefüggő döntések meghozatala.
A Kuratórium tagjait és tagjai közül az elnökét az alapító kéri fel.
A Kuratórium elnökének megnevezését és tagjait az Alapító okirathoz csatolt kiegészítő okirat tartalmazza.
A tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozóan az alábbi szabályozás az irányadó:
Nem lehet a Kuratórium tagja a Közalapítvány Alapítója. A Kuratórium tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. A Kuratórium tagjai nem állhatnak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban az Alapítóval.
A Közalapítvány Kuratóriuma határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685.§. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa / a továbbiakban együtt: hozzátartozó/ a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármely más előnyben részesül, illetve az ennek alapján megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Kuratórium megbízása 3 évre szól. A megbízás ismételten meghosszabbítható.
A Kuratórium dönt a vagyon felhasználásáról, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Kuratórium akkor határozatképes, ha az 5 fős kuratóriumból legalább 3 tag jelen van.
A bankszámla felett a Kuratórium elnöke és az Alapító okirathoz mellékelt kiegészítő okiratban megjelölt kuratóriumi tag együttesen jogosult rendelkezni.
A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának figyelembevételével évente dönt a felhasználható összeg mértékéről úgy, hogy az induló vagyon legalább 30 %-a érintetlen maradjon.
A kuratórium működése:
A Közalapítvány képviseletét a Kuratórium elnöke látja el.
Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazással a Kuratórium bármely tagjára átruházhatja. A meghatalmazásban meg kell jelölni a képviseleti jog tartalmát és célját.
A Kuratórium döntési jogkörét ülésein gyakorolja, amelyet az elnök szükség szerint, de legalább évente egyszer hív össze. Az összehívás írásbeli meghívóval történik, amelyet legalább 8 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és napirendjét.
A Kuratórium minden ülésről az arra kijelölt tag jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Kuratóriumi ülés helyét, a megjelentek felsorolását, a napirendi pontokat, a Kuratóriumi ülésen elhangzott felvetéseket, továbbá a határozat meghozatalánál ki volt a döntést támogató és ellenző Kuratóriumi tag, személy szerint.
A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium döntéséről egy külön, növekvő sorszámmal ellátott „Kuratóriumi döntések tárát” vezetni, amely tartalmazza növekvő sorrendben a Kuratórium döntéseit, a döntés meghozatalának időpontját és hatályát.
A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 15 napon belül ismételten meg kell tartani.
A Kuratórium ülései nyilvánosak.
A nyilvánosságot a Kuratórium egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával kizárhatja, amennyiben személyhez fűződő jogok sérelmének veszélye állhat fenn.
A kezelő szerv /Kuratórium/ a Közalapítvány működéséről köteles az Alapítónak évente beszámolni az alapító által meghatározott időpontban, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia.
A Közalapítvány gazdálkodásának eredményeit nyomtatott médiában teszi közzé.
A Kuratórium elnökének főbb feladatai:
a./ A kuratórium működési feltételeinek megteremtése és a Kuratórium munkájának előkészítése, és további folyamatos biztosítása.
b./ A Kuratórium döntéseinek előkészítése.
c./ A Kuratórium határozatainak operatív végrehajtása.
d./ A Közalapítványi vagyon kezelésével összefüggő pénzügyi- és számviteli feladatok koordinálása.
A Kuratóriumi tagság megszűnik:
– a tag halálával
– a felkérés időtartamának lejártával
– a tag lemondásával
– a tag visszahívásával / a Ptk. 74/C.§. (6) bek.
– a Közalapítvány megszűnésével
Felügyelő Bizottság:
Az Alapító Önkormányzat a Közalapítvány gazdálkodásának-, számvitelének-, ügyvitelének-, kötelezettségvállalásainak ellenőrzésére 3 tagú Felügyelő Bizottságot hozhat létre.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
– a Kuratórium elnöke vagy tagja,
– a közhasznú szervezettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
– a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül,
– az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója,
– a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki,
– a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg már közhasznú szervezetnél is betölt.
A Felügyelő Bizottság elnökének megnevezését és a Felügyelő Bizottság tagjait az Alapító okirathoz csatolt kiegészítő okirat tartalmazza.
A Felügyelő Bizottság tagjainak felkérése 4 évre szól, a tagok megbízatása ismételten meghosszabbítható.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésén mind a három tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről és a hozott határozatokról írásbeli feljegyzést készít, melyet a jelenlévők kézjegyükkel látnak el.
A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:
– a tag halálával,
– a felkérés időtartamának lejártával,
– a tag visszahívásával,
– a Közalapítvány megszűnésével.
A Kuratórium elé terjesztett fontosabb jelentéseket és előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak is meg kell küldeni véleményezés végett.
A Felügyelő Bizottság általános- és célvizsgálatot folytathat.
Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet.
A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein.
A Felügyelő Bizottság elnökének kezdeményezésére a Kuratórium ülését 15 napon belül össze kell hívni.
A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az Alapítónak.
A Kuratórium döntéseinek közlése az érintettekkel és nyilvánosságra hozatali módja:
A Kuratórium a döntését írásban közli az érintettel. Egyébként a Kuratórium döntései a Kuratórium székhelyén elhelyezett információs táblán kerülnek megjelentetésre, illetve kifüggesztésre.
A Közalapítvány működésének, illetve szolgáltatási igénybevételének módja:
A Kuratórium rendszeresen tájékoztatja a Kuratórium célkitűzésével érintett közösséget az információs tábláján, vagy szükség esetén valamelyik helyi lap igénybevételével a Kuratórium szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségéről és módozatairól.
Az adott kiírásban, illetve tájékoztatásban a Kuratórium előírja azt is, hogy az adott szolgáltatást hogyan, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni. Pl.: pályázati feltételek közlésével.
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje:
A közhasznú szervezet irataiba minden olyan magánszemély vagy jogi személy betekinthet valamelyik Kuratóriumi tag jelenlétében, aki az ügy betekintéséhez való jogilag elfogadható érdekeltségét igazolja.
Beszámoló közlés nyilvánossága:
A Kuratórium a beszámolót, illetve a beszámolóit a Kuratórium hirdető tábláján és nyomtatott médiában teszi közzé.
A közhasznú szervezet éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés elkészítése és jóváhagyásának módja:
A Kuratórium elnöke a mindenkori hatályos jogszabályokban foglalt határidőt megelőző időpontra köteles elkészíteni a közhasznú szervezet éves beszámolóját, valamint ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Kuratóriumi ülésen kell megtárgyalni és elfogadásáról dönteni.
A beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Kuratórium döntésének érvényességéhez egyhangú szavazat szükséges.
A Közalapítvány megszűnése:
A Közalapítvány megszűnésének az esetei:
A bíróság a Közalapítványt az Alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.
A Közalapítvány megszűnése esetén vagyona – a hitelezők kielégítése után – az Alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni.
Az Alapító tudomásul veszi, hogy a Közalapítvány érvényes létrejöttéhez az Alapító okirat bírósági nyilvántartásba vétele szükséges.
A jelen Alapító Okiratban és a Kiegészítő okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó, mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Röjtökmuzsaj, 2010. január 28.